A Klinika Pallagi út felőli részén május első napjaiban félig-meddig eltűnt a nyárfasor, a magas lombokat lenyesték, a csonkolt törzsek egyelőre maradtak, de jóval később láttak hozzá a munkához, mint ahogy azt a természetvédelmi törvény lehetővé tenné. Ez ugyanis előírja, hogy a fás szárú növények kivágását, illetve alakítását még a költési időszak megkezdése előtt kell elvégezni. Mostanra viszont a legtöbb énekesmadár már megkezdte a költést, ezek között védett fajok is vannak, ilyen például a nyaktekercs, vagy a mezei veréb, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettünk, kértük a favágás leállítását és betekintést a favágási engedélyekbe, valamint választ arra a kérdésre, ki, vagy kik vonhatók mindezért felelősségre. Vagy kikelés előtti fészekaljak tojásai, vagy már kikelt, de röpképtelen fiókák pusztultak el, számításaink szerint a madárállományt ért természetvédelmi kár a fajok eszmei értéke alapján félmillió forint. A vágási engedély kiadójának ismernie kellett a természetvédelmi törvényt. Amennyiben viszont ismerte, és a munkát elvégző késlekedett, ő vonható felelősségre a törvénysértésért.

Több országos médium is beszámolt róla, így valószínűleg sokakhoz eljutott a híre, hogy április végén kigyulladt Bugac Természetvédelmi Terület, leégett belőle mintegy 1100 hektár, benne az ősborókást délről övező fekete fenyves és nyáras, valamint részben maga az ősborókás is. Miután partnerszervezetünknek, a CSEMETE Egyesületnek a közelében található az oktatóközpontja, és egyesületünk tagjai közül néhányan ott tartózkodtak, a tűz oltásában mi is részt vettünk. A körzet északi részén igyekeztünk meggátolni a tűz kijutását az erdőből. Több táborozónkat is fájdalmasan érintheti a hír, hiszen itt szoktuk megtartani fotós táborunknak, és a borókásba eddig minden alkalommal ellátogattunk. Az idei táborban (július 23-29.) is terveztünk kirándulást erre a területre, később derül ki, látogatható lesz e újra. Az erdőtűz teljes megfékezése sokáig tartott, a borókásnál több mint egy hétig állomásoztak a tűzoltók, a tűz okát azonban egyelőre nem lehet tudni. A természetvédelmi kár óriási, hiszen ezzel hazánknak egy egyedülálló élőhelye és növénytársulása semmisült meg. Az eseményről részletesen beszámolt a vagy.hu, a greenfo, valamint az NG.hu. Részletek itt olvashatók:  Tűz a természetvédelmi területen --- Még mindig izzik az ősborókás --- 150 éves borókák pusztultak el a tűzben --- 150 éves borókák pusztultak el a tűzben – az NG oldalán --- Elfülstölt a bugaci ősborókás

Egyesületünk titkárának, Konyhás Istvánnak 2007-ben jelent meg az első önálló ismeretterjesztő albuma Hortobágy, a puszta portréja címen. Ezt követően 2008-ban készült el A Lovak világa című munkája. Idén újra önálló albummal jelentkezett, ahogy az első két kötet, az Ópusztaszer, történelem és természet című munkája is a Tóth Könyvkereskedés és Könyvkiadó gondozásában jelent meg, árusítását április végén kezdték el a könyvesbolt-hálózatban. Ahogy az első két művet, ezt az albumot is három nyelven, fotókkal gazdagon illusztrálva adták ki, a környék természeti értékein kívül a kultúrtörténeti nevezetességeket veszi sorra. Részletesen bemutatja a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetet és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot, valamint a térség kevéssé ismert érdekességeit, ezért kalauzként szolgálhat azoknak az utazóknak, akik a Feszty körképen kívül másra is kíváncsiak, ha Pusztaszeren járnak.

Legfrissebb értesüléseink szerint a Zöldhatóság az AKSD telephelyéről kikerülő szemétről tett bejelentés után ellenőrzést rendelt el. A hulladékkezelő Vértesi úti telephelyének szomszédságában levő mezőgazdasági területekről a szél által kihordott hulladékot a cég összeszedte, illetve összeszedette, de vélhetően, mivel ez a probléma időnként újra felléphet, a Zöldhatóság arra szólította fel az AKSD-t, hogy javítsanak a hulladék-kirakási technológiájukon. Ez a hulladékkezelő részérő anyagi ráfordítást igényel, de véleményünk szerint gazdasági szempontból is megtérül majd, hiszen a telephelyről kikerülő hulladék összegyűjtéséért jelenleg fizetnek az érintett terület tulajdonosának, erre pedig, ha jó az eljárás, a későbbiekben nem lesz szükség. Ettől azonban nagyobb a fejlesztés környezeti haszna, hiszen ha megakadályozzák, hogy a telepre szállított hulladék kikerüljön onnan, a környezeti szennyezés is elkerülhető.

A Tavaszi Nagytakarítás nevű akciónk során a város területén fellelhető illegális hulladéklerakókat térképezzük fel, melyekről rendszeresen teszünk bejelentést az illetékes Közterület-felügyeletnek. A Közterület-felügyelet a figyelemfelhívás alapján elrendelte a kérdéses területek ellenőrzését (a Közterület-felügyelet válasza itt olvasható). Az ott fellelhető bizonyítékok alapján volt, ahol köztisztasági szabálysértési eljárást indítottak, és a városüzemeltetési osztályt kérték a szükséges intézkedések megtételére, a halmok felszámolására. Amelyik terület magántulajdonban van, ott a terület tulajdonosának kell gondoskodnia az eltakarításáról, illetve igazolni a deponálási lehetőséget. Az elhagyott hulladékok nagyobb része egyébként kommunális hulladék, vagyis a háztartásokban keletkezik, így időnként számlákat, leveleket, reklámújságokat is találunk, de egy-egy kupacban a megunt foteltől kezdve az elpusztult állatokig és a különböző festékekig, kemikáliákig szinte minden típusú szemét fellelhető. A város külső területein, illetve a kertségek körzetében sajnos igen gyakori az elhagyott hulladék, de jellemző „forráshely” a hétvégi házak vonzáskörzete is, ahol nem megoldott a szemétszállítás, illetve tapasztalat az is, hogy a plusz ingatlanon keletkező plusz szemétmennyiség elhelyezéséért a tulajdonosok nem vállalják a plusz költséget. A berögzült szokásokon nehéz változtatni, ezt bizonyítja, hogy hiába takarítják el a szemetet és keresik a felelősöket, egyes helyeken néhány nap alatt kicserélődött a hulladék, más helyeken viszont talán kijózanító hatása van az intézkedéseknek, egyelőre megmaradt a rend. A Közterület-felügyelet részéről partneri hozzáállást tapasztaltunk, ha tehát valaki hasonló problémával szembesül, azt javasoljuk, bátran forduljon hozzájuk.

Egyesületünk az illegális szemétlerakók feltérképezését célzó akciója során tett bejelentést az AKSD Vértesi úti hulladéklerakója környékén tapasztaltakról április elején. Mivel a telepről nagy mennyiségű hulladék kerül a környező területekre, és ez az üzemeltető számára is egyértelmű, a Zöldhatóságtól (Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) kértük a telep környezetvédelmi engedélyének felülvizsgálatát. Az ennek kapcsán kiadott sajtóközleményre az AKSD vezetősége ugyancsak sajtóközleménnyel reagált. Álláspontjuk szerint a földrajzi szempontok figyelembevételével itt kizárólag a dombépítéses technológia alkalmazható, és ennek hátránya, hogy szeles időben a kis fajsúlyú hulladékokat kifújhatja a szél. Mint írják, a környező területek tulajdonosainak fizetnek a kihordott hulladék begyűjtéséért, illetve munkatársaikat még pihenőnapon is berendelik. A cég vezetői kifogásolták, hogy őket nem kerestük meg azzal, milyen problémát észleltünk, valamint felhívták a figyelmet, hogy az engedély felülvizsgálatát nagyon körültekintően lehet csak kezdeményezni. A működés során tapasztalható gondokat tehát ők is észlelik, de megszüntetéséért nem tesznek lépéseket. Hosszútávú megoldás lehetne egy a jelenleginél modernebb technológia alkalmazása, erre viszont a cég feltehetően nem tud, vagy nem fog költeni. Ami azonban a közlemény egyik legsúlyosabb üzenete: naponta 700 tonna városi hulladék kerül ide, aminek a csökkentése a „szemét ügyek” legfontosabbja lenne. Mivel azonban a hulladékkezelés egyelőre bevételteremtő tevékenység, az ezzel kapcsolatos szemléletformálásra nemigen számíthatunk. (Információink szerint egyébként a Zöldhatóság vizsgálatot indított az ügyben. A hulladék nagy része mindenesetre eltűnt a földekről, legalábbis a következő viharig, a probléma viszont megmaradt.)

Amint arról március elején már beszámoltunk, Tavaszi Nagytakarítás néven kezdtünk akciót az illegális hulladéklerakók felszámolására idén februárban. Az elmúlt hónapban 9 lerakóról tettünk bejelentést a Közterület-felügyeletnek, a legutóbbi felmérés után viszont a Zöldhatóságot is értesítettük. Az egyesület aktivistái a helyi hulladékkezelő, az AKSD Vértesi úti telephelye mellett bukkantak rá a szemétmezőre. Mintegy 25 hektáron szétszóródva találtunk nagy mennyiségű elhagyott hulladékot, földút, szántó és csatorna környezetében. Mivel feltételezhetően az AKSD telephelyéről kerül ki a szemét a környező mezőgazdasági területekre és élővizekbe, arra kértük a Zöldhatóságot, amíg a hulladékkezelő megoldja ezt a problémát, vonja vissza annak környezetvédelmi engedélyét. Úgy véljük, mindezt technológiai hiba okozhatja, és mivel nem állapítható meg róla, milyen mértékben szennyeződött vegyszerrel, vagy egyéb veszélyes hulladékok származékaival, a további hulladék kikerülését mindenképpen meg kell szüntetni, a területet pedig megtisztítani. Az ezzel kapcsolatban közzétett sajtóközlemény innen tölthető le.

Kiskunhalason 225 fő részvételével zajlott le a március 15-i hétvégén a Környezet-és Természetvédő Szervezetek 22. Országos Találkozója (Zöld OT). A tanácskozás főbb témái voltak többek között a klímavédelem kérdései, a vasútvonalak tervezett felszámolása kapcsán a közösségi közlekedés problémái, az agrár-környezetvédelem szerepének fontossága, valamint a forráslehetőségek és a civil szervezetek küldötteinek képviseleti szerepe a támogatási rendszerben. A szekcióülések során kiemelt témaként szerepelt a verespataki aranybánya-beruházás. Több előadás témája volt a fenntartható gazdálkodás, a táj és az ember kapcsolata. A résztvevők különböző jó példákat, gyakorlatokat ismerhettek meg mind elméleti, mind gyakorlati oldalról arról, mi lenne az elvárható az ökológiai gazdálkodás terén és hogyan működik ma mindez egyes közösségekben, falvakban vagy akár családi szinten is. Egyesületünk részt vett a találkozó előkészületeiben és lebonyolításában is. Mi készítettük az idei találkozó weblapját. A következő találkozó helye is ideje egyelőre bizonytalan, amint bizonyossá válik, közzétesszük és átadjuk a honlap gondozását is.

Az úgynevezett nyugati kiskörút építése, ennek során a Hatvan, Széchenyi és Bajcsy-Zsilinszky utca ostorfáinak és akácainak decemberben megkezdett kivágása nagyon sok lakos rosszallását váltotta ki. A közelmúltban, ezért kérvényeztük a favágási engedéllyel kapcsolatos iratok kiadását a polgármesteri hivataltól. Az illetékes vagyonkezelési osztály vezetője először az elektronikus ügyintézést nem tartotta megfelelőnek az iratkikérésre, majd azt kifogásolta, hogy nem az egyesület vezetője adta be a kérést, hanem az egyesület egy másik, (elnökségi tagként egyébként szintén aláírási joggal rendelkező) tagja. Ez a kifogás jogilag egyáltalán nem megalapozott, ezért kifogással éltünk a KIM felé. Az időhúzás után most végre megérkezett az iratok egy része, de az ügy áttekintéséhez ez sajnos nem elegendő, ezért további iratok kiadását kértük. A favágás egyelőre folytatódik. A favágásról és az ezzel kapcsolatos fejleményekről médiapartnerünk, a vagy.hu rendszeresen beszámol.

A 2011 nyarán átadott Ifjúsági Házban több civil szervezet is működtet irodát, rajtuk kívül a városban működő további civilek mutatkoztak be középiskolásoknak, gimnazistáknak az ifiház Civil Nap nevű rendezvényén március 6-án. A kilencedikeseknek meghirdetett programon 11 iskola 116 diákja vett részt. A 10 állomáson összesen 16 egyesület és program mutatkozott be, (köztük mi is), elsősorban azok a szervezetek, melyek a Civil Pont együttműködés keretében szervezetten igyekszenek megjelenni különféle rendezvényeken, például nyáron a Campus Fesztiválon. (Amint arról korábban beszámoltunk, a tavalyi kitelepülésünkkor a fesztivált követő reggelre ellopták a sátrunkból az eszközeinket, másrészt olyan cégeik is támogatói voltak a rendezvénynek, melyeket környezetkárosító hatású tevékenységük miatt nem tudunk partnernek tekinteni, így idén nem tervezzük a részvételt.) A Civil Nap célja egyébként az volt, hogy ez a korosztály megismerhesse a főleg az ifjúsági területen dolgozó helyi non-profit szervezeteket, másrészt hogy hasznos ismereteket adjon számukra. A mi asztalunknál a környezettudatosságukra rákérdező ökológiai lábnyom tesztet töltöttek ki a csapattagok, és az állóképességüket mérhették fel Porcsin Levente Goldspint világbajnok segédletével. (Az 500 méteres távot Macz István teljesítette leggyorsabban, 23:50 másodperc alatt.) A kerékpáros erőfelmérés népszerűbbnek bizonyult, de úgy tűnt, néhányan azért az időnként sokkoló teszteredményeken is elgondolkodtak.

Phototours
túrák a fotózás
és a természet szerelmeseinek

A Magyar Daruvédelmi Munkacsoport
vonulás-kutatási programja

Hírkép.com
Fotók kulturális, sport, közéleti eseményekről

CSEMETE Környezetvédelmi és Természetvédelmi Egyesület

Cserhát Természeti és Kulturális Értékeiért
Alapítvány

Csermely
Környezetvédelmi
Egyesület

Debreceni
Fotóklub

Greenfo
zöld iránytű
a neten

Hang-Kép
Kulturális
Egyesület

Madárkórház Alapítvány
Hortobágy

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ

Nagyerdei
Kultúrpark
Debreceni Állat-és Növénykert, Vidámpark

Tenno Fotó
Fuji Foto Centrum

A honlap
tárhelyének
biztosítója