Napló

Mitől fehér az almafa ága?

Néhány rovarfaj –önmaga, vagy lárvái védelmében – viaszos, vattaszerű anyagot választ ki magából. Az egyik ilyen rovar az amerikai lepkekabóca, mely igen széles gazdanövénykörén okoz esztétikai hibákat (korábbi blog bejegyzésemben már írtam róla). A másik a vértetű, az almások nagy ellensége.

A vértetű (Eriosoma lanigerum) nevét vörös színű testfolyadékáról kapta. Az állat kívülről sötétszürke, a kiválasztott viaszos vattabevonat miatt hívja fel magára a figyelmet. Magyarországon 1885 óta ismert a kártevő, a taglózó hatású hatóanyagok megjelenéséig a  vértetűfürkész (Aphelinus mali) tizedelte a kártevő kolóniáit. A DDT válogatás nélkül minden rovart elpusztított, a vértetveket azonban – hála védelmi rendszerüknek – nem.  A napjainkban is engedélyezett növényvédő szerek némelyike a hasznos szervezeteket is pusztítja, ez magyarázza a vértetűfürkész populációjának visszaesését, teret engedve ezzel a vértetű hódításának.

Vele szemben ellenálló almafajta nincs, bár egyes fajták jobban, mások kevésbé érzékenyek a kártevő jelenlétére. Szívogatásának hatására az almafa ágain rákos sejtburjánzások jelennek meg. Súlyos fertőzés esetén a gyümölcsök aprók maradnak, a termésképzés elmarad. A hajtások torzulnak, a rákos sebek kaput nyitnak a kórokozóknak. Nagyon fontos a metszési és egyéb sebek kezelése, mert a kártevő előszeretettel telepszik meg a nyitott szövetrészeken. A viaszos vatta miatt a védekezés nem könnyű ellene.

Mindenképpen fontos a jó alapos őszi és tavaszi, olajos lemosó permetezést elvégezni, mivel az egyedek egy része a gyökérnyakon, a másik része pedig a törzsön telel át imágó és lárva alakban. Sajnos a hideget is jól bírják a lárvák, -20 °C fokig életképesek maradhatnak. Ősszel kezdenek levándorolni a gyökérnyak felé. Miután betakarítottuk a termést, érdemes egy őszi kezelést beiktatni, pirimikarb (III. kategória) hatóanyagú készítménnyel. Tavasszal a gyökérnyakon telelt egyedeket még nem védi a viaszos bevonat, így – kicsit kiásva a fa gyökérnyaki részét – szintén gyéríthetjük az állományt pirimikarb hatóanyaggal.

Tavasszal a törzsön feligyekvő nőstények sajnos igen szaporák, akár 180 utódja is lehet egyetlen példánynak, ezért is érdemes minél előbb visszaszorítani egyedszámukat. Zöldbimbós állapotban klórpitifosz-metil hatóanyaggal (I. kategória), virágzásban pedig szintén pirimikarbbal védekezhetünk. Ha csak egy-két almafa van, amit meg kell védeni, a leghatékonyabb és környezetkímélőbb megoldás, a mechanikai eltávolítás kefével, olajos lemosással kombinálva. Sajnos a gyümölcsöt is megtámadják, fehér bevonatot és sebzéseket okozva.

Értékelje a tartalmat:     0  
0 Hozzászólás

Új hozzászólás készítéséhez kérjük, jelentkezzen be. Amennyiben még nem rendelkezik oldal tagsággal, egyszerűen készíthet az alábbi regisztráció hivatkozásva kattintva.

Bejelentkezés    |    Regisztráció

Regisztráció vagy bejelentkezés után automatikusan visszakerül erre az oldara.