Napló

Ez most melyik poloska?

Az elmúlt tíz évben rengeteg új rovarfaj települt be Magyarországra. Két olyan poloskafajt mutatok be, amelyek gyors terjedésük és kártételük miatt az utóbbi időben reflektorfénybe kerültek.

A zöld vándorpoloska (Nezara viridula, 1. kép) első észlelése 2002-es évre tehető. Mára az egész országban elterjedt. Nagyon hasonlít a hazánkban őshonos zöld bogyómászó poloskára (Palomena prasina, 2. kép). Megkülönböztetésük csak szakavatott szem számára egyértelmű, de kicsit jobban megvizsgálva, például egy nagyító segítségével, fel lehet fedezni az apró eltéréseket a két faj között. A zöld vándorpoloska trópusi faj. Őshazájában négy nemzedéke képes kifejlődni, Magyarországon eddig két generáció kifejlődéséről tudunk, de a klimatikus viszonyok változása miatt ez a jövőben változhat. Jelenleg a kertekben még az összes lárvastádium megfigyelhető. Öt vedlés után éri el a kifejlett alakot. A lárvák színezete minden fejlődési alakban kicsit más (3. kép). Sokan fel sem ismerik, hogy tulajdonképpen polsokák. Jellemzően a fiatal állatok aprók, először pirosak, majd feketék, a fejlődés során pirosas, fehéres, majd zöldes foltokat is meg lehet figyelni rajtuk. A kifejlett állat világoszöld. Különös ismertető jegye többek között a pajzsocskán megfigyelhető pár fehér pont, mely hazai „testvérén”, a zöld bogyómászón, nincs meg. Egy egyed körülbelül két és fél hónapig él.

Az ázsiai márványos poloskára  2013-ban bukkantak először Pest megyében(Halyomorpha halys, 4. kép). E pár év alatt sajnos az egész országban elterjedt. Hazai ikertestvére a bencepoloska (Raphigaster nebuosa, 5. kép). Az ázsiai márványos poloskának egy nemzedéke fejlődik ki, viszont az előző évi imágók akár következő év őszéig is elélnek. A nyáron kifejlődött nőstények augusztus végén rakják le tojásaikat, ám ez a nemzedék nagy valószínűséggel már nem tud imágóvá válni, hiszen fejlődésük melegigényes. Ezt támasztja alá az a megfigyelés is, hogy nyáron az áttelelt nőstények peterakása június hónapban a legintenzívebb. A frissen kikelt lárvák pirosak, majd sötét színűek, fejlettebb állapotban piros sávokkal.

A fent említett fajok szívó szájszervvel rendelkeznek. Táplálkozás közben növénybe szúrják, ezzel gyengítik a növényt, mely barnul, szárad, foltosodik, torzul, majd másodlagosan kórokozók is fertőzhetnek a szívogatás következtében. Nagy károkat okoznak zöldségnövényeinken (paradicsom, paprika), valamint bogyós termésű gyümölcsökön (málna, szeder, szőlő). Sajnos igen sok növényfajon érzik jól magukat, akár gyümölcsfákon is előszeretettel táplálkoznak. Telelőre vonulva a lakásokba, házakba húzódnak menedéket keresve, nem kis bosszúságot okozva ezzel. A kertben most még van lehetőség gyéríteni az egyedszámot célzott kezelésekkel, pl. piretroidokkal (alfa-cipemetrin, lambda- cihalotrin). A lakásokban viszont semmiképp se alkalmazzunk rovarölő növényvédő szereket! Sajnos türelemmel kell lenni, vagy év közben mérsékelni, gyéríteni egyedszámukat. Emberre nem veszélyesek, inkább csak bűzük miatt kellemetlen a jelenlétük. (A képeken néhány határozóbélyeget is feltüntettem.)

Értékelje a tartalmat:     0  
2 Hozzászólás
  • Bíró Gábor
    #1
    0
    Hogyan lehet távol tartani a poloskákat? Létezik valami riasztó vagy poloska csapda?
  • Varga Katinka
    #2
    0
    Lakásokban is alkalmazható gyengébb rovarölőkkel, biocidekkel... ezeket érdemes a "bejutási hely" környékére permetezni, és várni a hatást.... elvileg szagtalanok, meg nyomot se hagynak, azt nem tudom, hogy konkrétan ezekre a poloskákra hatnak e, mert általában hangya és csótány irtóként ismertek, valamint ágyipoloska elpusztítására. Egy próbát megér... :-)

Új hozzászólás készítéséhez kérjük, jelentkezzen be. Amennyiben még nem rendelkezik oldal tagsággal, egyszerűen készíthet az alábbi regisztráció hivatkozásva kattintva.

Bejelentkezés    |    Regisztráció

Regisztráció vagy bejelentkezés után automatikusan visszakerül erre az oldara.